Eseménydús szezont tudhat maga mögött U12-es együttesünk. Nagy Attila vezetőedzőt kértük meg, értékelje az idényt.

– Miként értékelnéd a csapat szezonját?

Nagy Attila: Hullámzó szezonon vagyunk túl. Voltak jó szakaszok és meccsek és voltak döcögősebb időszakok. A tavaszi szezon első körében nem tudtunk azon a szinten kezdeni, ahogy az őszt befejeztük, így az első körben csak a DEAC és DVTK elleni meccsen volt megfelelő a teljesítmény. A második körben stabilabbá vált a játékunk, fejlődő pályára léptünk, a hét fordulóból öt meccsen megfelelő szinten teljesítettünk, szorosabb, jobb színvonalú meccseket tudtunk játszani.

– Miben fejlődött a legtöbbet a csapat ebben az idényben, tapasztalható volt-e jelentős előrelépés az őszi szakaszhoz viszonyítva?

N.A.: Az ősz végére jó szintre került az egyéni és csapatteljesítmény. A téli felkészülés során sok esetben hiányos volt a létszám, ami a bajnokság kezdete után fokozatosan rendeződött. Ezért nem tudtuk onnan kezdeni a tavaszt, ahová az előző idény végére elértünk. Aztán sikerült előrelépni és közelíteni az optimális és egyszer már elért szintet. Üde színfoltot jelentett az U11-es játékosok beszállása, lendíteni tudtak a csapat játékán.

– Miként látod a játékosok egyéni fejlődését? Mik azok a területek, amik szerinted a későbbiekben leginkább fejlesztésre szorulnak?

N.A.: A többség fejlődése megfelelő ütemben zajlott. Néhányan hosszabb kihagyásra kényszerültek betegség és sérülés miatt, nekik lassabb volt az előremenetel. A fejlesztés a későbbiekben minden területen (technika, taktika, fizikális, mentális) egyaránt fontos, nem tudnám az egyiket a másik elé helyezni. Komplex módon szükséges kezelni az egyén fejlesztését, mert ezeknek a képességeknek mindegyike szükséges ahhoz, hogy a játékos megállja a helyét a pályán.

– Sikerült-e megvalósítani a kitűzött célokat?

N.A.: A célok általánosságban lettek megfogalmazva. Fejlődő csapatjáték és javuló egyéni teljesítmények. Az egyéni dolgokat már említettem. Csapatjáték szintjén részben valósult meg a célkitűzés. Megmutatta a csapat, hogy kiemelkedő ellenfelek ellen is képes jó színvonalon játszani és felvenni velük a versenyt egy-egy meccsen vagy egy meccs meghatározó részében, de ezt nem tudtuk folyamatosan produkálni. Ezen a következő idényben lesz lehetőségünk javítani.

– Milyen volt az edzésekhez való hozzáállás az idény folyamán?

N.A.: A téli időszak nehezen indult, nagy hidegben kezdtünk, utána pedig jöttek a betegségek miatti kihagyások. A tavasz végén az iskolai programok, kirándulások miatt voltak hiányzások. Mindig lehet fejlődni és fokozni a tempót, de összességében megfelelő volt az edzésekhez való hozzáállás.

– Mennyire sikerült átültetni az edzéseken gyakoroltakat a mérkőzésekbe?

N.A.: Megjelentek a gyakorolt dolgok, de a tanultak stabil és magabiztos alkalmazásához további fejlődésre van szükség. Voltak mérkőzések, amikor sikerült nagyszerűen megvalósítani a tervezett elképzelésünket, de ennek ellenkezője is előfordult. Ez összességében természetes, mert ugye nem kész játékosokról, hanem folyamatosan formálódó gyerekekről van szó. Az ellenfelek ereje és stílusa is eltérő, így volt, amikor igyekezetünk ellenére csak a mérkőzés egy szakaszáig tudtuk megvalósítani az elképzelteket. Az eddig tanultakat a következő idényben szükséges stabilabbá tenni további új ismeretek megismerésével párhuzamosan.

– Milyen volt a kapcsolat a szülőkkel?

N.A.: Összetartó, támogató szülői közösség áll a csapat mögött. A hazai meccsek mellett hosszabb utakat vállalva idegenbe is elkísértek minket. Minden körülmények között biztatták a csapatot, akkor is, amikor épp nem brillíroztunk. Köszönet az egész éves áldozatvállalásukért, szurkolásukért!