Kimagasló év van U17-es csapatunk mögött, akik veretlenül nyerték meg a bajnoki idényt, aztán pedig sikerrel vették a két körös rájátszást is, így magasabb osztályba jutottak. Az együttes vezetőedzőjét, Kalász Gábor kérdeztük a 2024/2025-ös bajnoki évadról.

– Nagyszerű idényt tudhat maga mögött az U17-es csapat, hiszen sikerült bajnoki címet nyerni. Miként értékelnéd az együttes bajnoki évadját?

Kalász Gábor: Az idény értékelésénél sokkal inkább azt vesszük figyelembe, hogy miben sikerült fejlődnünk vagy éppen hány játékos tudott érdemi alapon felsőbb korosztályokban, vagy akár a nagy csapatnál játszani, esetleg épp edzeni. Ebből a szempontból nagyon sikeres év van mögöttünk. Az, hogy ez ilyen eredménnyel párosult külön öröm számunkra. A tavalyi évben egy mentálisan kevésbé erős csapat voltunk mint idén. Az életkori sajátosság miatt persze általában úgy tapasztaltuk, hogy ilyen idős korban ez be szokott következni. A nyári görögországi edzőtábor azonban mindent megváltoztatott és már a felkészülésünk elején észrevettem, hogy szinte teljesen kicserélték a társaságot. Nagyon kemény nyári alapozást csináltunk, ahol szinte kizárólag felnőtt csapatok ellen játszottunk edzőmeccset. Helyezést illetően nem fogalmaztunk meg célokat, arra törekedtünk hogy javítsuk azokon a szegmenseket, amiben az előző szezonban gyengébbek voltunk, mutassunk meg minél többet abból amiket edzésen gyakorolunk. A legnagyobb fókuszt a védekezésünk stabilizálására fordítottuk, mert labdakihozatalban, támadás építésben, és védekezésből támadásba átmenetben már az előző szezonban is a bajnokság legjobb csapata voltunk. Ebben a szezonban 28 lejátszott mérkőzésből egyszer sem szenvedtünk vereséget és két olyan mérkőzés volt, ahol olyan teljesítményt nyújtottunk, ami nem azt mutatta amire képesek vagyunk. A tavalyi bajnokságban 50 gólt kaptunk idén összesen 16-ot! Azt gondolom a bajnokság egészét nézve ez teljesen vállalható.

– A bajnoki siker plusz 4 mérkőzést jelentett számotokra, hiszen a feljutáshoz osztályozó mérkőzéseket kellett játszani. Az első körben mondhatjuk simán jutottatok tovább, a második viszont egy parázs összecsapás volt. Miként láttad te az osztályozó mérkőzéseket?

K.G.: Sem a játékosoknak, sem pedig nekem nem volt tapasztalatom abban, hogy egy ilyen oda-visszavágós párharcot miként kell menedzselni. Aki ismer az tudja, hogy nem szeretek felkészületlenül semmilyen feladat elé sem állni, úgyhogy megpróbáltunk minden információt begyűjteni annak érdekében hogy sikeresek lehessünk. Az ellenfelünk játékának feltérképezése helyett azonban sokkal inkább a saját stílusunkat szerettük volna ráerőltetni ellenfeleinkre. Nem könnyítette a dolgot az sem, hogy ez egy dupla osztályozó volt, így 6 napon belül 3 összességében pedig 11 napon belül 4 mérkőzést kellett játszanunk. A fiatal szervezet általában gyorsabban regenerálódik, azonban ez ilyen melegben ennek ellenére is óriási terhelés volt. A Kiskunhalas elleni idegenbeli mérkőzésen szenzációsan, mondhatni tökéletesen játszottunk és a csapat három gólos előnyt harcolt ki. Az első komolyabb nyári hőségben zajlott le a mérkőzés, ami azonban eléggé megviselte a srácokat. Helyzetünkön a 700 km-es utazás sem segített. Ennek ellenére abban hibáztam, hogy bár sok variációs lehetőségem nem volt, a biztos továbbjutás/pihentetés helyett a visszavágón is arra törekedtem, hogy minél színvonalasabb játékot játszunk. Bár három góllal itthon is nyertünk, azonban itt már egy gyengébb mérkőzést produkáltunk. Ez volt az első olyan pont, amikor rájöttem arra, hogy az általunk képviselt minőségi futball, nem biztos hogy működni fog és a továbbjutás érdekében picit a saját elveinket is fel kellett adni. Mivel nagy volt a flow, az edzések is jól mentek, így nem vettem észre, hogy néhányan nagyon elfogytak erőben. A sok sérülés/ betegség miatt volt egy mag, akik hiányzás nélkül végig tolták az évet és az alsóbb és felettünk lévő korosztályban is besegítettek. A hétköznapi mérkőzés után a hétvégén Budapestre utaztunk ahol még melegebb időben kellett játszanunk. Azt gondolom, hogy egy ideig kontrolláltuk a találkozót, azonban 2-1-nél olyan elképesztő hibát követett el a játékvezetői hármas, amilyet még labdarúgó pályafutásom során nem tapasztaltam meg, de még tévében sem láttam. Ez olyan szinten leütötte a társaságot, hogy a bajnokság és a rájátszás addigi pontjáig mutatott figyelem és koncentráció érthető módon elszállt. Kiemelném azonban, hogy ellenfelünk sportszerű, jó focit játszó, erős csapat volt és jó mérkőzést játszott azon a találkozón. Ez úton is gratulálok nekik, úgy gondolom hogy osztályozóhoz méltó párharcot vívtunk. Aznap jobban is játszottak nálunk. A hazafelé úton azonban eldöntöttük, hogy az egész évi munkát egy sikerrel kell befejeznünk és ha mindent a terv és legjobb tudásunk szerint csinálunk, akkor nem lehet kérdés, hogy melyik csapat fogja kivívni a feljutást. Már ott elterveztem mindent amit a hátralévő öt napban szerencsére sikerült is megvalósítanunk. Ez úton is újból szeretném megköszönni a klubnak, hogy vasárnap több ezer ember előtt ünnepelhettük meg a bajnoki címünket. Ez is kellett a sikerhez, mert abban a pillanatban már azt láttam, hogy a srácok is kezdik elhinni azt, hogy a képességeik alapján ez egy abszolút elérhető dolog. Aztán eljött a visszavágó napja, amit azt kívánom, hogy legalább egyszer az életében minden sportember éljen át. Tisztában voltunk vele, hogy szerencsére győzelmünk még sok lehet, ilyen nagy fordítások, azért elég ritkák egy pályafutás során. Nem gondolom, hogy ennél többet tehettünk volna egy sikeres mérkőzés érdekében. Ment a matek 0-24-ben….

– Hogy látod, mi az amiben a csapat a legnagyobbat fejlődött, kérdezhetném úgy is, hogy mi a siker titka?

K.G.: Ezt már többször is elmondtam, hogy mentálisan fejlődtünk a legtöbbet, valamint a tavalyi év nagyon gyenge védekezését sikerült stabilizálniuk és olyan játékosok alkotják a kereket, akik több poszton is bevethetőek. Úgy gondolom ez számukra a későbbi pályafutásuknál nagy érték lehet. Edzés minőség, taktikai fegyelmezettség, valamint az, hogy ez a csapat bár közhelynek hangzik, de egy nagy család lett. A csapat nagy része pihenő időszakban együtt fog menni nyaralni is.

– Ha megnézzük az eredményeket, akkor láthatjuk, hogy a játékosaid a kiélezett derbiken is higgadtak és erősek tudtak maradni, nagy fókuszt fektettetek a mentális felkészülésre?

K.G.: Azt bárki előtt vállalom, hogy a bajnokságban a legszebb focit mi játszottuk. Azonban voltak jól felkészített csapatok, akik ellen tudtuk hogyha mi maradunk végig nyugodtabbak, higgadtabbak akkor sikeresebbek lehetünk. A fontos mérkőzéseken is tudtunk dominálni, és sokszor csalóka volt a számszerű eredmény. Számomra is meglepő azonban, hogy a srácok milyen fókuszáltan és nyugodtan hozták le ezt az évet, így a legnehezebb pillanatokban pont erre támaszkodtunk. Véleményem szerint, ha a mai világban egy utánpótlás edző nem jó pedagógus, akkor hosszú távon sok játékost elveszít a labdarúgás miatta. Ezt nem igazán engedhetjük meg magunknak. Így nálam mindig is fontos szerepet kap a mentális felkészítés, és úgy gondolom, hogy edzőként ez az egyik legjobb tulajdonságom. Több mint egy évet voltunk veretlenek, és hazai pályán továbbra is tavaly május óta minden mérkőzésüket megnyertük. Összesen három gólt kaptunk hazai pályán! Összesen négy gólt kaptunk az első félidőben! 28 mérkőzésből 21 találkozón nem kaptunk gólt! Valamint 31 gólt szereztünk a 80. perc után! Annak ellenére, hogy egész bajnokság során összesen csak három döntetlenünk volt összesen négy pontra voltunk lemaradva az akkori elsőtől. Azt, hogy ma itt tartunk, annak az egyik kulcsa a mentális fejlődésünk kimaxolásában keresendő. Természetesen a helyén kezeljük a teljesítményünket és mi vagyunk a legnagyobb kritikusai saját magunknak, de ezek a számok bármilyen bajnokságban jól mutatnak. Bár mindig is maximalista voltam, de úgy gondolom, hogy ebben a szegmensben csúcsra értünk. Ebben a tekintetben beértük a nagy sikereket elérő 2007-es korosztályunkat. Mentálisan csütörtöktől meg pláne nincs erősebb csapat nálunk.

– Fontos hangsúlyt fektet a focisuli az egyéni fejlődésre, miként láttad ebben a tekintetben a játékosaid az idény folyamán?

K.G.: Egyéni fejlődés tekintetében mindenképpen pozitív változást hozott az, hogy minden edzésen nagyon nagy hangsúlyt fektettünk a technikai képzésre, ugyanis taktikailag nem lehet fejleszteni egy játékost, ha a technikai fejlettsége/képessége nem jó. Nyilván óriási segítség volt a TALENT képzés is, ahol a korosztály legjobbjai edzhetnek, valamint az, hogy néhányan minden héten többször is a felnőtt csapattal tréningeztek. Több játékos is volt, aki a csapat edzésein kívül, egyénileg is képezte magát ami a komoly fejlődéshez elengedhetetlen. Sokan egész bajnokság során kiemelkedő, átlag feletti teljesítményt nyújtottak. Ez azért nagy dolog. Azonban sajnos voltak játékosok, akik a sérülések és a betegségek miatt ki-kiestek a ritmusból. Szerencsére azonban legtöbbször gyorsan utolérték magukat.

– Milyen volt a kapcsolat a szülőkkel, illetve kik voltak azok, akik nagyban hozzájárultak a sikereitekhez?

K.G.: Mivel tavaly is majdnem ugyan ezeket a feltételeket kaptuk a klubtól és a szülőktől, így úgy gondolom, hogy legjobban a játékosaink saját magunk járultak hozzá a fejlődésükhöz és a sikereikhez/ sikereinkhez. Amennyiben egy sportoló nem fogja fel, hogy a körülötte lévők mindent megtesznek azért, hogy minél többet fejlődjenek, akkor a külső segítség semmit nem fog érni. A mi klubunk esetében ráadásul azt se felejthetjük el, hogy rengeteg játékos vállalja a napi több óra beutazást is. Ez úton is köszönjük nekik, hogy ezt vállalják és bíznak abban, hogy jó helyen vannak, jó úton járunk. Természetesen minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke minél többet fejlődjön. Nyilván az is fontos számukra, hogy egy befogadó támogató közösségben nevelkedjenek, mint ember és mint sportoló. Az is természetes, hogy minden szülő azt szeretné, ha a mérkőzéseken sok lehetőséget kapna gyermekük. Mivel tehetségközpont vagyunk egyre jobban figyelünk arra, hogy csakis olyan játékosok kerüljenek hozzánk, akik az emberi és a sportban nyújtott teljesítményük alapján megérdemlik hogy egy ,,B,, szintű Akadémia tagjai legyenek. Valamint vállalják a rendszeres edzéseket, és hisznek a munkában. Így a srácok elég közel vannak egymáshoz teljesítményben. Mint minden csapatnál, nálunk is voltak olyan beszélgetések a játékosokkal és a szülőkkel, ami alapján kaptak egy képet arról, hogy hol tartanak fejlődésben. Már az évzárón is megköszöntem a szülőknek, és itt is megteszem, hogy hagytak engem/minket nyugodt légkörben dolgozni, hogy sosem éreztem nyomást egyik szülő részéről sem. Összességében mindig elfogadták a döntéseimet és meg is értették, hogy mely döntéseket miért hozok. Mivel anno pont ezzel a korosztállyal kezdtem el az edzői pályafutásomat és értünk el komoly sikereket / többük azóta akadémiákon, felnőtt csapatban játszik, ezért jól ismernek, úgyhogy ilyen szempontból sok újat nem mutattam nekik ebben az évben sem. Hiszek a következetességben és a kiszámíthatóságban. A klubbal és a szülőkkel azon dolgoztunk folyamatosan, hogy a hullámvölgyek, amik akár sérülés vagy betegség miatt előjöttek a srácoknál, azok minél rövidebbek legyenek. Mindenkinek voltak nagyon-nagyon jó periódusai, amit viszont igyekeztünk minél hosszabbra kitolni. Ezt egymás nélkül nem lehet, csakis közösen. Azt gondolom a siker egyik titka talán ez, mert nagyon sok komoly sérülésünk vagy éppen betegségünk volt az évben. Ráadásul úgy, hogy a sérülések nem a csapatunk edzésein vagy mérkőzésein történtek. A csapat érdekében bármilyen kérésem volt a szülők, vagy a klub felé, azt kivétel nélkül mindig megadták nekünk, úgyhogy az eredményesség és a fejlődés mindannyiunk sikere. Bár nem főállású edzőként nagyon nehéz menedzselni időben, térben, fizikailag, szellemileg, hogy az iskolában és a klubnál is maximális teljesítményt nyújtson az ember, de úgy érzem a kettő egészen jól kiegészíti egymást és a fáradságot leszámítva, rengeteget tudtam én is fejlődni. Szerencsére a Sajóvölgye Focisuli eljutott egy olyan szintre, hogy a képzések és a szakmai elvárások miatt folyamatosan arra készteti az embert, hogy fejlődjön és ne elégedjen meg azzal ami van. Amennyiben ezeket valaki vállalja, akkor a jelenleg jól működő dolgokat is még magasabbra szintre emelheti. Ezért dolgozunk, azonban ehhez az is kell, hogy a most következő szünetet is megtöltsük tartalommal! Ugyanezt üzenem a srácoknak is, elképesztően sokat dolgoztatok az szezonban. Jöhet a jól megérdemelt pihenés mert megérdemlitek, most ennek van itt az ideje!!!