– Miként értékeled a csapatod 2024/2025-ös idényét? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítani?

Nagy Attila: A mögöttünk hagyott idény volt a csapat első szezonja nagypályán. Magas szinten jegyzett ellenfelekkel találkoztunk hétről-hétre. Ennek megfelelően minden mérkőzés nehéz feladat elé állította a játékosokat. Fokozatosan próbáltunk alkalmazkodni a diktált tempóhoz. Hol jobban, hol kevésbé sikerült ezt megvalósítani. 14 csapatból a 12. helyen végeztünk, ami az erőviszonyokat tekintve mutatja a reális helyünket a mezőnyben. Talán egyet léphettünk volna előre, ha a hasonló erőt képviselő ellenfelekkel szemben eredményesebben vívjuk meg a mérkőzéseinket. Összességében egy mentális területen erős kitartást igénylő szezonon van túl a csapat. A fő célt, hogy a játékosok megfelelően fejlődjenek és tanuljanak úgy gondolom elértük.

– Miben fejlődtek a gyerekek a legtöbbet a szezon folyamán, illetve mi az, ami a jövőben leginkább fejlesztésre szorul?

N.A.: A fizikális tűrőképesség fokozatosan emelkedett. Taktika területén egyre érettebbek voltak a megoldások. Mentális területen nagy volt a kihívás. Hétről-hétre úgy léptünk pályára, hogy tudtuk nem mi vagyunk az esélyesek. Azt láttam, hogy sokan fokozatosan egyre határozottabb karakterjegyeket mutatnak, és nem fogadják el a papírformát. Így, ha sok pontot nem is gyűjtöttünk, de egyre jobban álltunk bele a nehéz feladatokba. A technika alkalmazása is javult, de ebben a szegmensben van hova fejlődni, mert nagymértékben ez határozza meg a játék minőségét.

– Miként láttad a csapat szintű, illetve az egyéni fejlődést az idény folyamán?

N.A.: Úgy gondolom, hogy minden területen történt egyéni fejlődés. Voltak, akik nagyobb lépést tettek ezen a területen és voltak, akik szerényebb előremenetelt produkáltak. A korosztály jellemzője, hogy testi fejlődésben nagyok az eltérések. A korábban érő játékosok itt átmeneti előnybe kerülhetnek, de ezek az előnyök idővel kiegyenlítődnek. A legfontosabb, hogy legyen meg az elhivatottság, legyen az a célja mindenkinek, hogy önmagához képest megpróbál maximumra törekedni, mert ennek idővel meglesz az eredménye.

Csapat szinten rákényszerültünk, hogy alkalmazkodjunk a jó képességekkel rendelkező ellenfelekkel való küzdelemre. Megmutatkozott egy fejlődő mentális erő és kohézió a csapaton belül, ami javuló csapatjátékkal párosult. Folyamatosan meg kellett feszülni, hogy megmaradjon a tartásunk, és a srácok ezt nagyrészt meg is tették.

– Mennyire sikerült kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani a bajnoki mérkőzések folyamán?

N.A.: Pontszámban, győzelmekben nem termett sok babér csapatunknak. Ősszel voltak széteső meccseink. A tavaszi szezonban ez már kevésbé fordult elő. A kiemelkedő csapatok ellen is sikerült jobban felvenni a versenyt, de ezt általában csak a mérkőzés bizonyos szakaszáig tudtuk fenntartani. A tabellán közvetlen riválisaink elleni mérkőzések sikerülhettek volna jobban. A mutatott játékot nézve az ősz tartalmazott mélypontokat, a tavasz viszont hozott biztató, jó mérkőzésperiódusokat.

– Milyen volt a kapcsolat a szülőkkel?

N.A.: Mindig számíthattunk a szülők biztatására, szurkolására. Négy év után elválnak az útjaink. Sok szép élmény volt, amit közösen éltünk át játékosokkal, szülőkkel. Ha épp nem voltunk sikeresek, akkor is megmaradt a pozitív, támogató légkör. Köszönöm, hogy ilyen környezetben egyengethettem a gyerekek útját! Szurkolni fogok, hogy a sportért eddig és ezután hozott áldozatok sok örömöt hozzanak a jövőben szülőknek, játékosoknak egyaránt és minden jót kívánok a továbbiakban!

– Miként értékeled a csapatod 2024/2025-ös idényét? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítani?

Bencső Endre: Összességében elégedett vagyok az idei szezonnal, ahhoz képest ahonnan kezdtünk és a végén hova jutottunk. Minden hétre és hónapra voltak kisebb kitűzött céljaink és ezeket nagyobb részben sikerült is teljesítenünk.

– Miben fejlődtek a gyerekek a legtöbbet a szezon folyamán, illetve mi az ami a jövőben leginkább fejlesztésre szorul?

B.E.: Az egyéni fejlesztésre külön hangsúlyt fektettünk az idény folyamán, így a gyerekeknek nagyon sokat sikerült fejlődni a játék minden elemében. A jövőben csapat szinten kell többet fejlődnünk, természetesen úgy, hogy még mindig az egyéni játék fejlesztése lesz a fő cél.

– Miként láttad a csapat szintű, illetve az egyéni fejlődést az idény folyamán?

B.E.: Ha a teljes idényt nézzük és azt, hogy honnan indultunk augusztusban, akkor azt kell mondanom, hogy csapat szinten is szépen fejlődtünk. A játékosok egyéni fejlődése a csapat szintű pozitivitáshoz is nagyban hozzájárult.

– Mennyire sikerült kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani a különböző tornák folyamán?

B.E.: Az őszi időszakban hullámzó volt a teljesítményünk, ami a tavaszi szezonra kiegyensúlyozottabbá vált, és ez két tornán már nagyon jó eredménnyel is párosult. Itt nem számszerű eredményre gondolva, hanem a mutatott játék és fejlődés látszatára az edző elvárásaihoz.

– A kötelező MLSZ tornákon kívül számos meghívásos megmérettetésen is részt vettetek, hozzájárultak ezek a gyerekek fejlődéséhez?

B.E.: A 16 kötelező MLSZ torna mellett számos nemzetközi tornán vettünk részt, rengeteg nemzetközi barátságos meccset játszottunk, ezek pedig mind nagyon fontos szerepet játszottak a gyerekek fejlődésében. A szezon végeztével nagyon szépen köszönöm a szülőknek az idei szezon folyamán nyújtott támogatást.

– Miként értékeled a csapatod 2024/2025-ös idényét? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítani?

Soltész Péter: Az őszi szezont jól kezdtük, majd jött egy kis visszaesés a csapat teljesítményében. A tavaszi szezon pont ellentétes volt, itt gyengébb kezdés után, a bajnokság utolsó negyedére már egészen jól nézett ki a csapat. Nem az eredmény az elsődleges ebben a korban, így ilyen kitűzött cél nem volt, tekintve hogy tabellát sem vezet az MLSZ. A hozzánk hasonlóan Tehetségközpontként szereplő csapatok ellen jó meccseket játszottunk, egyszer – egyszer, pedig az Akadémiák dolgát is megnehezítettük.

– Miben fejlődtek a gyerekek a legtöbbet a szezon folyamán, illetve mi az ami a jövőben leginkább fejlesztésre szorul?

S.P.: A gyerekeket komplexen szeretnénk fejleszteni, a futball több szegmensében. Technikailag, taktikailag is folyamatosan fejlődtek, mentálisan is erősebb lett a gárda, a motorikus képességeiket folyamatosan mérjük, így itt objektív adatok is segítik a játékos fejlesztésének folyamatát. Ebben a korosztályban megnövekszik a különbség a testi fejlettségben, ez a csapaton belül is meglátszik, vannak akik testileg érettebbek, másoknál még nem indult meg ilyen intenzíven a folyamat. A jövőben is folyamatosan fejlesztésre törekszünk, az egyéni játék, összjáték, illetve a jövő évi nagypályás csapatjáték területén is!

– Miként láttad a csapat szintű, illetve az egyéni fejlődést az idény folyamán?

S.P.: Van egy jól működő egyéni képzési „Talent” programunk, emellett a normál heti periodizációban a hétfői napokon is egyéni fejlesztés történik, amikor izoláltan gyakorolják a gyerekek az adott technikai elemeket. A hét többi edzésén ezeket a technikai elemeket tudják alkalmazni a játékosok nyomás alatt – kis – közepes – és nagy létszámú játékokon keresztül. A szezon utolsó negyedére, megnövekedett a jó döntések és kivitelezések száma a hétvégi meccseken is, ez megmutatkozott a párharcok megnyerésének arányában is. A játékosok egyéni fejlődése magával vonzza a csapat fejlődését is, jó technikai képességű játékossal, jobb minőségű edzést lehet tartani, jó mentalitással pedig nagyobb iramot diktálni, ami által fejlődnek a gyerekek.

– Mennyire sikerült kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani a bajnoki mérkőzések folyamán?

S.P.: A mentalitásnak mindig maximumon kell lennie. Lehet gyengébben teljesíteni, de minden pályára lépő játékostól azt szeretnénk látni, hogy győztes mentalitással lép pályára. Ha ezt viszont látjuk, akkor már részben elégedettek vagyunk, ez a meccsek java részében így is volt. A teljesítmény az ingadozó, de alapvetően gyerek futball révén ez természetes is. A gyerekek közül sokan rengeteget utaznak edzésre, mérkőzésre, ami mind – mind fárasztja őket. Az idei szezonban ennek a csapatnak volt a legnagyobb leterheltsége, sok fronton kellett megállnia a helyét a gyerekeknek, legyen az csapatedzés, meccs, MLSZ edzések – mérkőzések, RUK edzés, bemutató edzés – és még sorolhatnám. Ezek egyenként azonban hozzájárulnak ahhoz, hogy jobbak legyenek, valami többet vigyenek haza az adott alkalomról.

– Milyen volt a kapcsolat a szülőkkel, illetve kik segítették leginkább a munkát?

S.P.: Mint minden szezonban, a szülők ezúttal is támogató közeget biztosítottak a gyerekek fejlődéséhez. Edzések, mérkőzések utazásában is segítik egymást, jó közösség alakult ki. Többen nyertek felvételt gimnáziumba is, a csapat nagy része bizonyítja, hogy a tanulást és a sportot megfelelő keretek között össze lehet hangolni. Köszönöm az éves támogatást a klub vezetőségének, a szülőknek és mindenkinek aki segítette a munkát! Külön köszönöm Kovács Rolandnak, aki a mindennapokban nagy segítségére van a csapatnak és nekem is!

– Hatodik helyen végzett a csapat a 2024/2025-ös bajnoki kiírásban, miként értékelnéd a magunk mögött hagyott szezont?

Zimmermann Tamás: Az értékelésem mindenképpen pozitív hangvételű. Nagyon sok területen tudtunk fejlődni. Kiser László kolléga előzetes munkájának köszönhetően jó előképzettséggel érkeztek a gyerekek hozzám. Egy támadó felfogású, dominánsan labdát birtokló csapatot képzeltem el, ahol a gyerekek megtanulják irányítani a játékot a kirúgástól a támadások befejezéséig. Ez még akkor is prioritást jelentett, ha az aktuális ellenfelünk eredményesebb, direktebb játékot mutatott. Ez, különösen abból a megvilágításból fontos, hogy ellenfeleink egy évvel idősebbek voltak, és ez a filozófia sokszor nem párosult eredménnyel, de ebben a korban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a fejlődés sokkal fontosabb a tabellán elfoglalt helynél.

– Megfelelt-e a kitűzött céloknak ez a hatodik hely?

Z.T.: Ahogy az előbb említettem, nem okvetlen a helyezés motivált, de úgy gondolom, hogy teljesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, már csak a Focisuli presztízséből fakadóan sem. Előzetesen az első hat hely valamelyikét céloztam meg. A dobogón végzett csapatok nem játékban, vagy taktikailag voltak jobbak, egyénileg jelentettek különbséget korban és tudásban. A negyedik és ötödik helyezett csapatoknak hazai pályán hat- hat gólt rúgtunk, nem kérdés, hogy náluk jobbra értékelem magunkat.

– Mi az, ami a legnagyobb erőssége volt az együttesnek az idény folyamán, illetve mi az ami a későbbiekben leginkább fejlesztésre szorul?

Z.T.: Erőnlétileg és taktikailag a Balmazújváros mellett kiemelkedtünk a csoportból és nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy év hátrányban voltunk a bajnokság többi csapatával szemben. Sok csapat játszik ebben a bajnokságban célirányos, direkt focit. Nem fektetnek hangsúlyt a támadások építésére, inkább a gyors befejezésre törekszenek. Ezért a középpályán alkalmazott agresszív letámadásokat elkerülték a csapatok azzal, hogy átrúgták ezt a területet, a labdát közvetlen a kapunk elé juttatva. Ami leginkább hiányosságaink között az első helyen szerepel, az mindenképp az idegenbeli meccseinken mutatott félénk bátortalan játékunk. Ezen javítanunk kell és ebben nekem is nagyobb részt kell vállalnom külön időt szentelve erre.

– Milyen volt a csapat teljesítménye a kiélezett mérkőzéseken?

Z.T.: Hazai pályán rendre jól teljesítettünk, a mérkőzéseket idegenben tettük kiélezetté, nem feltétlen az ellenfelünk képességei miatt. Ebben fejlődnünk kell a jövőben.

– Milyen fejlődés volt mérhető akár csapat, akár pedig egyéni szinten?

Z.T.: Voltak dinamikus fejlődést mutató időszakok, és persze voltak olyanok is, amikor azt éreztem, hogy megtorpantunk. Ez egyénileg és csapat szinten egyaránt jellemző volt. Sok még a munka, lehet hová fejlődni minden téren, de ahogy az utolsó mérkőzésen mondtam, sokan jó úton járnak, hogy az egyesület által biztosított jövőnek aktív részesei legyenek.

– Ha megnézzük a számokat, kiemelkedő a rúgott gólok száma – miben látod ennek a titkát?

Z.T.: Felvállaltuk a nyílt játékot mindenhol, mindenkivel szemben. A játékosok hittek egymásban és ez sokszor sok góllal párosult. De az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a bajnokságban néhány csapat nem üti meg azt a szintet ami elvárható lenne, és itt nem kifejezetten az eredményre gondolok, hanem a játék filozófiájának megválasztására.

– Milyen volt a kapcsolat a szülőkkel az idény folyamán?

Z.T.: A Szülői CSAPAT remek volt ebben az évben. Érdeklődőek, segítőkészek voltak, sokszor anyagi ráfordítást is felvállalva. Hogy csak egy nagyobb beruházást említsek: a téli időszakra Kozma apuka az egész csapatnak vásárolt kabátot, a költségek oroszlánrészét vállalva, de a többi szülő is kivette a részét kisebb – nagyobb anyagi ráfordítással ebben a projektben. Továbbá a mérkőzésekhez elengedhetetlen kalóriabevitelt is folyamatosan biztosították – banán mindig volt az asztalon – , kiegészítve az egyesület által biztosítottakat. Köszönjük!

Hat csapat részvételével, hazai szervezésű nemzetközi tornával zárta az idényt U7-es és U8-as együttesünk június 15-én. A házigazda mellett a Rozsnyó, a KBSC, az Edelény, az Ózdi VSE és a Felsőzsolca korosztályos csapatai képviseltették magukat a több mint 100 labdarúgó palántát számláló megmérettetésen. A hangsúly ezúttal is a játék megszerettetésén volt, így az eredmények nem kerültek feljegyzésre. A torna zárásaként minden résztvevő ivólevet, csokit és aranyérmet kapott, melyeket Elek Ákos a Sajóvölgye Focisuli sportigazgatója adott át a gyerekeknek.

Szakonyi Zsolt: „A tornát élő füves pályán tudtuk megrendezni, mindenki legnagyobb örömére. Egyszerre 6 pályán 18 perces körmérkőzéses rendszerben játszott a közel 120 főt számláló mezőny. Ez minden csapat számára másfél óra játékidőt kínált. Az eredmény nem került feljegyzésre, a végén minden gyermek aranyérmet kapott, amit a srácok nagy örömére Elek Ákos sportigazgató adott át.12 oklevél és különdíj is gazdára talált, valamint Szabados Noé az „Év játékosa” díjat vehette át. Tartalmas kiválóan megrendezett tornával zártuk az évadot.”

További fotók a Sajóvölgye Focisuli facebook oldalán elérhetők, ide kattintva.

Június 14-én a rájátszás második fordulójának első mérkőzését játszotta U17-es csapatunk a fővárosban a Griff & Bulls SE vendégeként.

Griff & Bulls SE U17 – Sajóvölgye Focisuli U17: 4 – 1 (2 – 0) (Kapala, Badár, Enkhtumen, Lakatos ill. Herbák)

SVFU 17: Répási Gábor – Iski Levente, Tóth Ádám (Beregszászi Flórián), Filkóházi Ádám, Debreczeni Sándor (Gulyás Botond), Zagyva Patrik (Herbák Botond), Kerekes Benett (Darabos Róbert), Lovas Máté, Szita Illés, Angyal Péter, Dostál Daniel

Kalász Gábor: „A mai napon saját magunkat vertük meg. Pont azokat a hibákat követtük el, amivel nem lehet mérkőzést nyerni. A hibát magunkban kell keresnünk, azonban 2-1-nél a bíró vastagon belenyúlt a mérkőzésbe. Csütörtökön javítunk.”

Június 11-én lejátszotta a rájátszás első körének visszavágóját U17-es együttesünk. Három gólos előnyből várhatta a második mérkőzést Kalász Gábor legénysége, akik hazai környezetben is nagy fölényt kialakítva játszották végig a 90. percet.

Sajóvölgye Focisuli U17 – Szilády RFC U17: 5 – 2 (3 – 1) (Lovas M., Angyal P., Zagyva P., Szita I., Beregszászi F. ill. Ficsór, Teleki)

összesítésben: SVF U17 – Szilády U17: 9 – 3

SVF U17: Répási Gábor – Iski Levente, Tóth Ádám (Árvai Ádám), Filkóházi Ádám (Herbák Botond), Debreczeni Sándor (Gulyás Botond), Zagyva Patrik (Csirmaz Levente), Kerekes Benett, Lovas Máté (Sivák Márton), Angyal Péter (Szita Illés), Darabos Róbert, Dostál Daniel (Beregszászi Flórián)

Kalász Gábor: „A mai mérkőzésen több célunk is volt, amiből szerencsére a nagyobb rész megvalósult, így összességében elégedett vagyok. Az pedig mutatja a srácok ez évi hozzáállását, edzés munkáját, hogy az első 3 gól a tegnap külön begyakoroltakból született. Gratulálok fiúk, két mérkőzésre kell még fókuszálnunk.”

A záró fordulóhoz érkezett a szezon U14-es együttesünk számára is. Nagy Attila tanítványai Szegedre látogattak az utolsó játéknapon.

Szeged U14 – Sajóvölgye Focisuli U14: 6 – 0 (2 – 0)

SVF U14: Zachár Gáspár – Kovács Benedek, Bordás Márk, Ivancsó Milán, Papp Csongor – Uher Marcell, Cziránku Kristóf, Spisák Balázs, Vermes János – Németh Gábor

Csere: Petrovics Roland

Nagy Attila: „Szegedre látogattunk a záró fordulóban. A hazaiak domináltak a mérkőzésen, de a csapat végig nagy akarattal küzdött. Végül papírforma eredmény született. Gratulálok a Szegednek a meccsen megszerzett ezüstérméhez. Nekem csak a jó dolgok maradnak meg erről a mérkőzésről. Köszönöm a srácoknak a meccsen látott hozzáállást. Kívánom, hogy a következő szezonban sok sikerélményben legyen részük.”

A bajnokság megnyerése után fontos találkozó várt U17-es csapatunkra. A rájátszás első mérkőzésén idegenben, Kiskunhalason lépett pályára Kalász Gábor együttese. Nagy elánnal vetette bele magát az összecsapásba csapatunk, amelyen végig kézben tartva az irányítást U17-es fiataljaink megérdemelt győzelmet arattak.

Szilády RFC U17 – Sajóvölgye Focisuli U17: 1 – 4 (0 – 2) (Kuklis ill. Filkóházi Á. ( 2 ), Zagyva P., Angyal P.)

SVF U17: Répási Gábor – Iski Levente, Filkóházi Ádám, Debreczeni Sándor (Csirmaz Levente), Zagyva Patrik (Herbák Botond), Kerekes Benett, Lovas Máté (Darabos Róbert), Szita Illés, Angyal Péter (Árvai Ádám), Dostál Daniel, Beregszászi Flórián (Tóth Ádám)

Kalász Gábor: „Bár a labdarúgás, mindig ugyanolyan, egy osztályozónak teljesen más a hangulata. Büszke vagyok a srácokba, mert nagyon jól álltak bele a mérkőzésbe, és megérdemelten nyertük meg a mérkőzést. Sokat meg tudtunk valósítani az elképzeléseinkből, és a nagy meleg sem nyomta rá a bélyegét a teljesítményünkre. Most kell még jobban koncentrálni, hogy elérjük a céljainkat.”

Utolsó mérkőzéséhez érkezett a szezonban U12-es csapatunk június 7-én. Kiser László legénysége a DEAC-ot fogadta hazai környezetben, Múcsonyban.

Sajóvölgye Focisuli U12 – DEAC U12: 5 – 2 (Papp ( 2 ), Rási ( 2 ), Lakatos ill. Bartók, Ujvári)

SVF U12: Antal Ábel – Horváth Kornél, Jáborszky Noel, Ligeti Levente, Rási Bálint, Molnár Balázs, Horváth Hunor, Polgári Gábriel, Lakatos Patrik

cserék: Dusza Dániel, Jancsurák Áron, Papp Lóránt, Szegedi Márk, Pohóczki Ádám, Pásztor Noel

Kiser László: „A szezon utolsó találkozóján hazai pályán fogadtuk a DEAC csapatát. Jól kezdtünk, az 1. negyedben kapura veszélyesebbek voltunk mint a vendégek és megérdemelten szereztük meg a vezetést. A 2.negyed elején egy jogos kiállítás után emberelőnybe kerültünk, ami érdekes módon minket zavart meg. A DEAC átvette a mérkőzés irányítását, a 2.és a 3.negyed az övék volt, így nem jött váratlanul az egyenlítő góljuk. A 4.negyedre próbáltuk rendezni a sorainkat, ami végül mégis döntőnek bizonyult a találkozó végkimenetelét illetően, az Papp Lóri és Rási Bálint extra teljesítménye a támadó zónában. Mind a ketten remek megoldásokkal és 2-2 góllal segítették a csapatot abban, hogy szépen zárjuk ezt a hullámzó szezont. A győzelemhez gratulálok a csapat minden tagjának! A szülőknek pedig köszönjük a mérkőzés utáni meglepetés partyt!”